udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 29 találat lapozás: 1-29

Névmutató: Fodor László

1999. november 15.

Huszonhat elsőévessel indult meg az idén Nagyenyeden a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő Tanítóképző Főiskola. Induláskor az egyik legnagyobb gond a tanárkérdés volt. Ez megoldódott, mondta Krizbai Jenő, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója. Négy kolozsvári egyetemi oktató is vállalta azt, hogy lejöjjön Nagyenyedre tanítani: Ferenczi Gyula, Fodor László, Gál László és Lázár Sándor. További segítség, folytatta, hogy két tanáruk (László Enikő és Demény Piroska) doktorandus lett, így joguk van nekik is egyetemi szinten tanítani. A jövőben a legfontosabb egy olyan kiskönyvtár létrehozása, amely a főiskolai tagozat sajátos igényeit is kielégíti. /Szabó Csaba: Megoldódtak a nagyenyedi tanítóképző tanárgondjai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

1999. december 10.

A kommunista diktatúra, az egyházüldözés idején több ferences szerzetest is bebörtönöztek /Boros Fortunátot, aki börtönben is halt meg, további elítéltek: Gurzó Anaklét, Écsi János, Angi Csaba, Benedek Fidél, Fodor László, Fülöp Tamás, Pöhacker Balázs, Bálint Szalvátor, Fodor Pelbárt, György Hugó, Krizogon fráter, Hajdú Leánder, Szentmártoni Odorik, Szőcs Izidor és Ferencz Ervin/. - 1991-ben az állam újra elismerte a Ferenc-rend létezését. A ferencesek Benedek Domokost megválasztották tartományfőnöknek. 1991-ben 28 rendtag volt, azóta sok fiatal jelentkezett a rendbe, jelenleg 68-an vannak. A ferencesek noviciátusa Magyarországon, Szécsényben van, a teológia pedig Szegeden. Erdélyben a ferences kolostorok nagy része még mindig állami kézben van. Egyelőre Csíksomlyó, Dés, Déva, Gyergyószárhegy és Esztelnek rendháza van osztatlanul a birtokukban, a többi helyzete rendezésre vár. Marosvásárhelyen a ferencesek szegénykonyhát tartanak fenn, Pál atya pedig cigánypasztorációt végez, Déván Bőjte Csaba három ferences társával 160 árvagyerekről gondoskodik, további húsz gyermekkel az üresen álló szászvárosi kolostort népesítették be. /Balázs János: A ferencesek Erdélyben. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 10./

2000. április 17.

Folynak az RMDSZ-előválasztások, jelöltállítások. Csík terület szervezet: ápr. l6-án előválasztásokat tartottak Csíkszeredában, 25%-os részvétel mellett. Vidéken a részvétel meghaladja az 50 %-ot. - Ápr. 15-én Sepsiszentgyörgyön 26 %-os részvétel volt az előválasztásokon (5955 leadott szavazat). Az előválasztások eredménye: Albert Álmos polgármester-jelölt, ugyanakkor a jelenlegi alpolgármesterek - Czimbalmos Kozma Csaba és Fodor László - az alpolgármester-jelöltek. A tanácsosi lista rangsorolása: Kónya Ádám, Szentes Ádám, Czimbalmos Kozma Csaba, Albert Ildikó, Kató Béla, Nemes Tibor, Pethő István, Gazda Zoltán, Dezső András, Kovács István, Nagy Gábor, dr. Kovács István, , Tulit Attila, Puskás Attila, Fodor László, Kalamár György, Balogh Klára, Jánó Mihály, Tóth B. Csaba. - Ápr. 15-én Kolozsváron a megyei tanácsosok rangsorolását végezte el a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa. A megállapított sorrend: Molnár Géza, Böjthe Dániel, Buchwald Péter, Váncsa Pál, Pállfy Zoltán, Lakatos András, Bitay Levente, Székely István, Pethő Zsigmond, Kerekes Sándor, Török Bálint, Takács Gyula, Barazsuly Emil, Balogh Csaba, Farkas Zoltán. - Ápr. 15-16-án Marosvásárhelyen 13 szavazókörzetben mintegy 7000 választó adta le szavazatát az RMDSZ tanácsosjelöltjeinek megállapítása céljából. Ez a szám azonban nem éri el a Maros megyei szervezet által megszabott 20%-os érvényességi küszöböt. A város polgármester-jelöltje Fodor Imre /a jelenlegi polgármester/. - Ápr. 14-én került sor Nagybányán a városi tanácsosok tevékenységét kiértékelő és jelölő küldöttgyűlésre. A polgármester-jelölt Szaniszló József, a megállapított tanácsosi sorrend: Szaniszló József. Ludescher István, Virág Árpád, Farkas Zoltán, Szentgyörgyi Sándor, Capusan Edit, Vida Zoltán, Simori Sándor, Vlaicu Zsuzsa, Vida István, Székely József, Kölcsez Ferenc. - Ápr. 15-én, Temesváron a Temes megyei küldöttgyűlés meghallgatta, majd rangsorolta a megyei tanácsosjelölteket. A kialakult sorrend:Marossy Zoltán, Bodó Barna, Szász Enikő, Szilágyi Géza, Kása József, Király Zoltán, Ferencz András. Ezt követően a városi küldöttgyűlés a Temesvár városi tanácsosjelöltek listáját állapította meg a következők szerint: Fórika Éva, Halász Ferenc, Oberst László, Somogyi Attila, Bárányi Ildikó, Dukász Péter. Április 14-én Székelyudvarhelyen a széki választmányi ülés megerősítette Antal István jelölését a polgármesteri tisztségre. /Előválasztások, jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17. - 1703. sz./

2000. április 17.

Fodor László egyetemi adjunktus Nevelés az iskolában című kötete a szerző első nevelési témájú, önálló könyve. Három oktatáselméleti szakkönyv társszerzőjeként és egy román-magyar pszichopedagógiai szótár szerkesztőjeként Fodor László kiváló érzékkel látja meg a pedagógia ezredvégi kihívásainak lajstromát. A Nevelés az iskolában című kötetében olyan sajátos nevelési feladatokat mutat be és kommentál értékelő módon, amelyek lényegében egyetlen tantárgyhoz sem kötődnek kizárólagosan. Témái: toleranciára nevelés, békére nevelés, demokráciára nevelés, az emberi jogokra való nevelés stb. /Szabó Csaba: Neveljünk embert, ne robotot. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

2000. május 28.

Máj. 6-án zajlott le Gyulafehérváron a Gróf Mailáth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium által szervezett jubileumi kórustalálkozó. Az iskola igazgatója, Baróti László elmondta, hogy a hagyományos ökumenikus kórustalálkozóra idén a következő évfordulók esztendejében került sor: a kereszténység fennállásának 2000. éve, a magyar államiság és a Szent István királyunk által alapított erdélyi egyházmegye 1000 éve, II. János Pál pápa születésének 80. évfordulója, gróf Mailáth Gusztáv Károly püspök halálnak 60., Márton Áron püspök halálának 20. évfordulója, a kisszeminárium újraindulásának 10., dr. Jakubinyi György püspökké szentelésének 10. és a kisszeminárium fiúkórusa újjáalakulásának 5. évfordulója. A színhely ezúttal is az ősi székesegyház volt. Kilenc kórus mutatkozott be. Köztük volt a vendéglátó kórus Fodor László vezényletével, a négy éve alakult székelyudvarhelyi Jubilate kórus /vez. Székely István/, az 1997-ben alakult sepsiszentgyörgyi Laudate felnőtt kórus; a kolozsvári Unitárius Kollégium 1993-ban alakult vegyes kara /vez. Majó Julianna/, a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Iskolaközpont 1991-ben alakult vegyes kara /vez. Szabó Mária/, a dévai kollégiumban 1998-ban megalakult Magyarok Nagyasszonya gyermekkórus /vez. Kolozsi István/. Ezúttal sem verseny, hanem találkozó volt. /Schuller Mária: Énekelni szépen, a helyhez illően. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 28./

2000. június 26.

Megalakult a sepsiszentgyörgyi tanács 19 RMDSZ-es, 1 függetlenné lett, valamint 3 TDRP-RNEP-RNP koalíciós városatyával. Nyilvánvaló volt, hogy maradnak a régi alpolgármesterek, Czimbalmos Kozma Csaba és Fodor László, mégis a tanács megalakulása előtti napokban Fodor László visszalépett, nem akarta vállalni az alpolgármesteri tisztséget. Fodor László kilépett az RMDSZ-ből és független tanácsosként marad a tanácsban. Végül Czimbalmos Kozma Csaba mellett a helyi RMDSZ-Reform Tömörülés elnöke, Pethő István lett alpolgármester. Újra megválasztották Albert Álmost polgármesternek. - Elgondolkoztató, hogy a választópolgárok több mint fele nem ment el szavazni és elég nagy számban szavaztak a független jelöltre. /Meglepetés a tanácsban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2000. szeptember 25.

Szept. 23-án rendezte meg Csíkszeredában a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség és a Megyei Kulturális Központ a kórusszövetségek találkozóját. A két szakmai társaság évi közgyűlését megtartotta, szept. 24-én következett a romániai magyar kórusvezetők tudományos ülésszaka. A tanácskozás fő témája kóruséneklés helyzete és kilátása, különös tekintettel az anyagi támogatás, a zenei nevelés hiányosságaira. Ezután következett a kamarakórusok hangversenye, melyen öt kórus - a gyergyócsomafalvi Bel-Canto Kamarakórus (karvezető: Csata Levente), a csíkszentmiklósi-borzsovai Kamarakórus (karvezető: Bíró János), a tordaszentlászlói női kar (karvezető: Guttmann Mihály), a sepsiszentgyörgyi Vox Humana (karvezető: Szilágyi Zsolt) és a csíkszeredai Harmónia vegyeskar (karvezető: Gergely Simon Ibolya) - lépett fel. A hangverseny után kiosztották a Romániai Magyar Dalosszövetség 2000. évi díjait. Népzenei munkásságáért Seprődi János-díjat kapott Keresztes Enikő, a kórusmozgalomban elért kiváló eredményeiért a székelyudvarhelyi Major Magda Jagamas János-díjban részesült, Fodor László egyházzenei munkásságáért Zsizsman Rezső-díjat kapott, Fólika Éva zenepedagógiai tevékenységét pedig Márkos Albert-díjjal jutalmazták. /Átadták a dalosszövetségi díjakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

2001. július 18.

A Bolyai Nyári Akadémia keretében Tusnádfürdőn több mint 150 tanító gyűlt össze. Ríz Ádám /Budapest/ minisztériumi főosztályvezetője a státustörvény oktatással kapcsolatos előírásait említette, s hogy a Sapientia magánegyetem őszi beindulásával a tanító meggyőzőbben érvelhet ennek szükségessége mellett, hiszen most már finalitása van a magyarul tanulásnak, az út az óvodától valóban az egyetemig vezethet. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke a szervezet tízéves tevékenységét említve, szólt a decemberre tervezett szovátai évfordulós megemlékezésről. A tanítók mostani továbbképzésénél A neveléstudomány az oktatás szolgálatában témakör köré csoportosították az előadásokat. A magyarországiak mellett hazai előadók is lesznek: Murvai László minisztériumi vezérigazgató, dr. Fodor László kolozsvári egyetemi tanár, Beder Tibor főtanfelügyelő, Kovács János tanár, dr. Dézsi Zoltán tanár, alprefektus. /Borbély László: Bolyai Nyári Akadémia.= Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./

2002. június 17.

Fontos könyv Fodor László kolozsvári neveléstan-kutató Az iskola pedagógiai világa /Educatio Kiadó, 2001, Kolozsvár/ című munkája. A tanári szerep pedagógiai vonatkozásairól ír könyvében, a korszerű oktatási rendszerek egyik legfontosabb pilléréről. A kötetben szerző a személyiségpedagógiai, nevelésmódszertani, oktatáselméleti, pszichopedagógiai és neveléspszichológiai kérdéskörökre is kitér. /Szabó Csaba: Pedagógiai világteremtés. Fodor László kétélű bonckése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17/

2002. október 19.

Fodor László, a BBTE Lélektan és Neveléstudományok Kar Neveléstudományi Tanszékének adjunktusa Fehér Katalinnal, az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Neveléstudományi Tanszéke főiskolai tanárával közösen írt, a tudománynépszerűsítés és a tematikus szakirodalom határán egyensúlyozó könyve /Az erdélyi magyar nevelés évszázadai. Educatio Kiadó, Kolozsvár, 2002./ a két egyetem, a BBTE és az ELTE együttműködésének jegyében született. /Szabó Csaba: Karddal, pennával - futócipőben Átmentett neveléstörténet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

2003. április 11.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szakmai-módszertani Magiszter /Csíkszereda/ című folyóiratát ápr. 5-én mutatták be a szovátai Teleki Oktatási Központban. Rovatai: Műhely, Nézőpont, Örökség, Könyvespolc, Hírek, események. Az első számban dr. Setényi János Minőség és magyarság - gondolatok az ezredforduló erdélyi magyar oktatásügyéről című tanulmánya található. Negyedévenként jelenik meg, főszerkesztője Takács Éva. A szerkesztőbizottság tagjai: Lászlófy Pál István, Burus Siklódi Botond, Fodor László, Szabó K. Attila és Székely Győző. /(mezey): Magiszter - a pedagógusok folyóirata. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./

2003. április 23.

Ápr. 22-én hivatalosan is bejelentették Sepsiszentgyörgyön a helyi tanács új frakciójának, a Magyar Polgári Frakciónak a megalakulását. Eddig a feloszlott RMDSZ-frakció fele csatlakozott a csoportosuláshoz. A csoportosulás megalakítását Tulit Attila és Gazda Zoltán kezdeményezte, és csatlakozott hozzájuk Fodor László, Kovács István unitárius lelkész, Kovács István állatorvos, Kónya Ádám, Nagy Gábor, Rápolti István, Tölcséres Sándor, Nemes Tibor. A lista nyitott, az új tanácsi frakcióhoz bárki csatlakozhat - hangzott el a felhívás. Az érintettek egyelőre nem tudják, kilépnek-e vagy sem az RMDSZ-ből. Van, aki ezt indokoltnak tekinti, mások még nem - az új frakcióhoz tartozás ezt nem teszi kötelezővé. A helyi tanács RMDSZ-frakciója március végén oszlott fel, miután vezetője, Tulit Attila lemondott. Döntését azzal indokolta, nem tud együtt dolgozni azokkal, akik a városi rendőrkapitány leváltását - a frakció saját előterjesztésű tervezetét - nem szavazták meg. Tulit Attila elmondta, a rendőrségi razzia kapcsán felszínre került ellentét nem egyedüli indítéka a Magyar Polgári Frakció megalakításának. Mint kifejtette, az összefügg a nemrég lezajlott városi RMDSZ-tisztújítással is. Az összesen huszonhárom tagú önkormányzati testületben az RMDSZ-frakciónak eddig húsz tanácsosa volt. A csoportosuláson kívül maradó honatyákat "nem ellenzékként" kívánják kezelni, nyilatkozta Tulit, hiszen továbbra is számítanak az együttműködésre. /Magyar Polgári Frakció alakult. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

2003. november 3.

Fodor László, egykori kollégiumi diák, ny. zenetanár, kórusvezető Zenetörténet címen idén kiadott munkáját adományozta a nagyenyedi Bethlen Könyvtárnak. A Csíkszeredában kinyomtatott kézikönyv e műfaj európai fejlődéstörténetének legfontosabb mozzanatait taglalja.Aknay Tibor, a budapesti Szabó Ervin Könyvtár könyvtárosa évtizedes búvárkodása által szépapjáról, Gáspár Jánosról (1816-1892), a Bethlen Kollégium tanítóképző tagozatának első igazgatójáról állított össze a Nagyenyeden és Budapesten őrzött dokumentumokból értékes válogatást, mely gazdagítja a jeles nagyenyedi professzor életművéről szóló irodalmat. Fülöp István, aki hosszú éveken át a csombordi Gazdasági Iskola tanáraként és aligazgatójaként működött, nagyszámú szerző bevonásával értékes diákantológiát adott ki Hogyan tovább erdélyi fiatalság? címmel. Az aradi Nyugati Jelen a napokban megjelentett Évkönyvében minden érdeklődő megtalálhatja a maga olvasmányát. A 10 évvel ezelőtt, 1993-ban Nagyenyeden megalakult s jelenleg Marosvásárhelyen működő Castellum Alapítvány az erdélyi történelmi családok tájékoztatóját, a Castellum Értesítő idei, augusztusi számát postázta. Varga László ny. lelkipásztor két becses munkája: A fegyencélet fintorai. Románia 1956 után, valamint: A Sátán halott! c. tanulmányokat, cikkeket, előadásokat tartalmazó kötete. /Győrfi Dénes: Hazajáró lelkek - nagyenyedi könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2004. február 9.

Sikereikről és kudarcaikról számoltak be a sepsiszentgyörgyi Magyar Polgári Frakció, illetve az RMDSZ tanácsosai és városi elöljárói. Míg az MPF vezetője elsősorban a különválás indokait sorakoztatta fel, az RMDSZ-es polgármester a megvalósításokat hangoztatta. Február 6-án alig harminc érdeklődő jelent meg a sepsiszentgyörgyi Magyar Polgári Frakció tanácsosainak meghívására; Pethő István alpolgármester és hét képviselő ismertette az elmúlt négy évi tevékenységét. Tulit Attila frakcióvezető nem a megvalósításokra tért ki, politikai beszámolója elsősorban azt igyekezett alátámasztani, mi vezetett a városi tanács magyar frakciójának kettéválásához. Kónya Ádám az RMDSZ-es megyei önkormányzattól kapott román meghívót ismertette (hiányzó ékezetekkel tüntették fel nevét, és ugyanígy szerepel a helyszínként szolgáló Gábor Áron terem, ám az aláíró elnök, Demeter János neve már helyesen jelenik meg). „Ez az oktalan, indokolatlan önfeladás, legalább félszáz ilyen megaláztatás kötelezett arra, hogy a Magyar Polgári Szövetség tagjának kelljen vallanom magam” – hangsúlyozta. Fodor László, Nagy Gábor, Gazda Zoltán, Tölcséres Sándor, Kovács István beszámolóiból sikerek és kudarcok egyaránt visszaköszöntek. /Farkas Réka: Négy év eredményei és kudarcai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./

2004. április 23.

Tulit Attila Szász Jenővel, az országos szervezet elnökével Bukaresten benyújtotta az Országos Választási Irodának (OVI) nyújtotta be a Magyar Polgári Szövetség által országos szinten összegyűjtött és hitelesített 54 115 támogató tag aláírását. – Ha mégsem engedik meg az MPSZ-nek, hogy részt vegyen a választásokon, akkor újabb négy évig szervezetépítéssel foglalkoznak – jelentette ki Gazda Zoltán. Megnevezték Sepsiszentgyörgy MPSZ-polgármesterjelöltjét: Tulit Attila vállalkozó. Sepsiszentgyörgy önkormányzati képviselőjének jelölték: dr. Antal Álmos orvost, dr. Bíró István orvost, Fazekas Ágnes tanárt, Ferencz Csaba újságírót, Fodor László közgazdászt, Gazda Zoltán színészt, György Ignác kertészmérnököt, Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgatót, Kovács István unitárius lelkészt, Krecht Gyöngyvér tanárt, Majos Attila vállalkozót, Már István tanárt, Nagy Gábor tanárt, dr. Nemes Tibor orvost, Ősz Erőss Péter nyugalmazott tanárt, Pethő István villamosmérnököt, Szőcs Levente szociológust, Torró Attila képzőművészt, Tulit Attila vállalkozót, Újfalvi István tanárt, Váncsa Albert tanárt. Az MPSZ a roma közösség képviselőjének helyet kíván biztosítani listáján. A megyei tanács jelöltlistája nem készült még el. Képviselőjelölteket indítanak Sepsiszentgyörgyön, Barátoson, Illyefalván, Kommmandón, Kökösben (még mindig nem biztos), Dálnokban, Málnáson, Uzonban, Zabolán, Baróton, Vargyason, Kézdivásárhelyen. /(s): Az MPSZ jelöltje polgármesternek Tulit Attila. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

2005. június 27.

Megjelent a Szilágysomlyón élő, június 22-én 89. életévét betöltő Fodor László nyugalmazott tanár és népművelő A szilágysomlyói református egyház története című könyve. A szerző az egyik utolsó, még életben levő tagja a régi kántortanító-generációnak. Az egyház- és templomépítés több dokumentuma megtalálható Fodor László munkájában. Közölte a lelkipásztorok névsorát, 1608-tól napjainkig; az iskola tanítóiét úgyszintén, 1608 és 1948 között. /Fejér László: A szilágysomlyói református egyház évszázadai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

2005. július 19.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán sikeresen lediplomázott az első, kimondottan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok szociális gondozására kiképzett pedagógus-generáció. A harminc végzős hallgató olyan pályára specializálódott, amely az elkövetkező időkben egyre keresettebb lesz a munkaerőpiacon. Alapvetően pszichológiai szemléletű nevelési (fejlesztési) munkáról van szó. /Dr. Fodor László: Egy gyermekekre irányuló segítő szakma első erdélyi magyar képviselői. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

2005. október 11.

A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága október 6–8. között ötödik alkalommal szervezett Budapesten tudományos konferenciát. A konferencián közel négyszáz pedagógus és neveléstudományi szakember vett részt, köztük a pedagógia két erdélyi magyar művelője is, nevezetesen Fodor László és Bán Éva, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Humán Tudományok Tanszékének oktatói. A konferencia központi célját az új kutatási eredmények széles körű szakmai megismertetése és megvitatása, valamint a magyar neveléstudományi kutatók szakmai közéletének formálása képezte. A „Közoktatás, pedagógusképzés, neveléstudomány” címen zajló konferencián a marosvásárhelyi kutatók az utóbbi év kutatási eredményeikről adhattak számot. Fodor László az implicit indoktrinációs oktatási helyzetek problematikájában végzett kutatásainak egyes eredményeit mutatta be. Bán Éva pedig a személyiségközpontú vallástanárképzésre vonatkozó vizsgálódásainak fő adatait prezentálta. Ez alkalommal általánosan is beigazolódott, hogy a Sapientia, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében az erdélyi magyar neveléstudománynak új kutatási centruma bontakozik ki, dr. Lázár Sándor tanszékvezető irányításával. /Új kutatási centrum körvonalazódik. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

2005. október 27.

Nemrég jelent meg Fodor László nyugalmazott zenetanár Büszke Őrhegy ős tövében. Nagyenyedi diákdalok /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című énekeskönyve. A szerző régi kollégiumi hagyomány folytatására vállalkozott, összegyűjtötte a nagyrészt ma is kedvelt enyedi diáknótákat. Bajusz Pál, nyugalmazott zenetanár 2002-ben Nagyenyedi diákdalok és ballagási énekek címen adta ki az első, harminchét ismert éneket tartalmazó gyűjteményét. /Józsa Miklós: Nagyenyedi diákdalok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./

2005. november 12.

Nagyenyeden az Áprily-estek soron következő előadása a zenéről szólt. Fodor László nyugalmazott zenetanár két könyvét mutatták be: az egyik zenetörténeti alkotás, a másik a kollégiumi diáknóták értékes gyűjteménye. Az egyik könyv Zenetörténet címmel jelent meg. A másik dalgyűjtemény, címe Büszke Őrhegy ős tövében. Nagyenyedi diákdalok /Státus Kiadó, Csíkszereda/, a munka 66 lekottázott dalból áll. A könyvismertetőt követően a közönség Kelemen Ferenc kollégiumi zenetanár vezényletével együtt énekelte a mai diákdalokat. /Bakó Botond: „Büszke őrhegy ős tövében…” Zenetörténet és diáknóta-gyűjtemény Fodor Lászlótól. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./


lapozás: 1-29




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék